Bensőséges Bandoneon

A tangó karakterét adó harmonikafélét – a 19. század Fender Stratocasterét – ma már kevesen ismerik a világon és, aki tangót táncol vagy játszik sem tudja pontosan hogy miként is néz ki belülről, vagy hogyan működik. Na most jól elmondom…

 

Júliuskilenc avagy 9 de Julio…

Az azonos című tangót biztos, hogy minden tangós hallotta. Kevesen tudják, hogy az argentinok miért vannak ennyire beleszerelmesedve dátumokba, tangók címeiben és rengeteg közterület nevében megtalálhatók. 9 de Julio egyben a világ legszélesebb utcájának a neve is Buenos Airesben (kétszer 7+3 sáv).

 

A szomszéd zsebe mindig zöldebb – avagy tangó közgazdaságtan

Népnemzeti szokásunk a másik zsebében kutakodás. Előszeretettel hisszük a másikról, hogy a mi kettő forintunkból vesz Ferrarit és legfőképpen a mi kettő forintunkért (mert az nekünk sok) minimum bármikor mehetünk azzal Ferrarival… Akkor nézzük is meg mi kerül azon a fotelen annyiba.

 

Argentin néptánc nem egyenlő tangó

A tangóról mindenki szereti azt mondani, hogy ‘urbánus néptánc’, illetve az argentin jelző miatt automatikusan teszik az egyenlőséget Argentína nemzeti tánca és a tangó között. Pedig csak a bogár és rovar mindenki által ismert halmazelméleti problémája forog fenn…

 

Tangó X-faktor à La Chinoise

Szokásostól nem is annyira eltérő post kínai indiánokról, akik sokszor tangóznak is és közben persze teljesen argentinok, arról, hogy miért szeretjük mindig a nagyobbat, a drágábbat és csilli-villit, és közben persze sírunk, hogy a jóra nincs pénzünk… Kérdés, hogy tudod-e mi az a jó…

 

Mint égen a tangó világbajnokság…

Nemzetközi argentin tangó verseny rendezőből sokáig csak egy volt. Az IDO (International Dance Organization) elnevezésű, olasz illetőségű – eredetileg az IDSF/WDDSC (‘a’ versenytánc) hatáskörén kívül eső műfajok versenyeire létrehozott – szervezeten kívül más nem rendezett tangóversenyeket, ők sem túl nagy sikerrel. Egyes években az érdeklődés hiánya miatt nem is rendeztek VB-t. Bár az IDO ‘örökös elnöke’ (komolyan van ilyen titulusuk) által, a kérdésemre írt levél tanulsága szerint a kezdetektől (1981) volt argentin tangó, de a weboldalukon (amikor még nem volt konkurencia) pár éve még taxatíve szerepelt, hogy 1990-ben vették fel az argentin tangót a versenyszámok közé…

 

Tangó-darwinizmus #2: kutyából nem lesz asado

Az előző részben már megállapítottuk, hogy ki kicsoda, most már csak áron vitatkozunk – mondaná a vicc. Miért is számítasz arra, hogy majd pont abban pár órában, amikor épp szükséged lenne rá, majd jól kibújik belőled az érzelmi ösztönlény, a nőstény- vagy férfiállat?

 

Tangó-darwinizmus, avagy ki-kér-fel-kit… (#1)

A tangóban, ahol választani lehet a partnert/partnereket befuccsol a modern civilizáció. Demokratikus esélyegyenlőség nem létezhet ahol az egyén saját (szó szerint) kénye-kedve szerint dönthet: ott valami egészen nehezen megfogható kezd el működni.

Az alábbi kis videó egy elég szarkasztikus beavatás a tangó párválasztás rejtelmeibe. Nem véletlen az sem, hogy két női főszereplője van. Választani a lányok választanak itt is…ha van elég bátorságuk hozzá. De ne szaladjunk előre.

Mint tangótanár, szervező és (korábbi) tánciskola tulajdonos sokat beszélgettem erről a témáról is a tanulókkal. Rengeteg dolog felmerült megoldásként, ezekből párat mi is kipróbáltunk, másokat mások, máshol, de egyelőre egyik se vált be. A probléma az Ön készülékében van…

 

A tangó történelmem története…

Pár hete egy lelkes szakdolgozatát író leányzó keresett meg, hogy a tangó történetéről és a Hölgyválasz alapításáról kérdezgessen, a régi szép és nem annyira szép időkről. Ennek kapcsán utánanézegettem egy régi ismerősnek: annak kis tangótörténeti esszének, amelyet minden félévben elővesznek valahol és véletlenül én írtam…

Tehát…Egyszer réges rég, egy messzi messzi galaxisban…

 

Sebastian Arce – Mariana Montes interjú [VIDEÓ] (Nuevo#4)

Pár hónapja fordítottam le nyelvgyakorlás-képpen, Facebookon már láthattad két részben, most itt van egy darabban…

Sebastian és Mariana ikonikus alakjai a 21. század tangóéletének, szerencsére most már Budapesten is évente megfordulnak. Az interjú második harmadában egy sor olyan témát érintenek, mint pl. az ominózus nuevo/nem-nuevo, mi is fontos a táncban, életkor és tangó, illetve a végén a zenéről, zeneiségről is ejtenek pár szót.

Fanatikusoknak kötelező, kezdőbbeknek jó alap.

Az interjút az orosz illetőségű actualidad.rt.com készítette és jelentette meg, köszönjük nekik ezúton is. Több más nyelvű feliratos változata is született ennek az interjúnak, az angol nyelvűt Stefanics Peti készítette (aki Lengyelországban oktat és szervez): ez két részben, itt és itt érhető el.