RSS

Recesszió vagy illúzió?

27 máj

Pár hónappal ezelőtt döntöttem úgy, hogy 12 év ‘hobbi’ után megkísérlem a hivatásos táncos életét. Sajnos sok mindenben csalódnom kellett.

Az egyik ilyen dolog, az emberek érdeklődése (lelkesedése).

Legyen szó tanfolyamról, workshopról, milongáról vagy bármilyen mezei közösségi eseményről, a nagytöbbség sajnos csak lélekben van ott.

A kezdők terén sem jó a helyzet: akinek említem mivel foglalkozom, vagy ha beszélgetek valakivel egy előadás, hakni stb. után, mindig sokan lelkesednek, hogy márpedig ők jönnek és megtanulnak tangózni…legalábbis a helyszínen. Aztán valahogy soha sem jelentkeznek. Az amúgy jól meghirdetett tanfolyamokon is kevesen vannak. (és ez nem csak az én tapasztalatom!)

A tanfolyamokon nagyon nagy a lemorzsolódás. Amikor érdeklődik az ember, általában azt a választ kapja, hogy ‘nem volt rá időnk’.

Mi lehet az oka? Bénák vagyunk mint tanárok? Nem lehet eladni a tangót?

Én is csak találgatok, de a legvalószínűbb oka az, hogy a társastánc (és a tánctanulás) érték szempontjából egyenrangúvá vált az esti mozival/színházzal, csak táncolni sokkal megeröltetőbb. A ma embere úgy tűnik inkább nyugalmat akar. De lelkesedik – szóban.

A fiatalokra nem annyira jellemző, hogy tangózni akarnának. Még ha lenne is hozzá türelmük, sokszor már a tangóról kialakult sztereotíp kép elriasztja őket. Túl poros.

Az a tény, hogy minden második hollywood-i nagyfilmben előfordul egy tangó erősen üti a fenti helyzetet, de mégis.

Persze a tájékoztatás hiánya és ‘szubkultúra’ jelleg is sokat ront a helyzeten. A táncos világ elvégre is nem feltétlenül jelent többet az átlagembernek, mint a Tai Chi szubkultúra…és mivel a tánc jellegénél fogva nem tud elég pénzt termelni, így nem nem tud elég reklámot generálni a televízióval, mozival, de még egy jobban látogatott kávézóval szemben sem.

Meg ott van a jó magyar szokás is: az ingyenélés. Szomorú, de úgy tűnik, hogy az emberek számára a kínálat hirtelen jött a rendszerváltás után. Ezért mindenki úgy gondolja, hogy neki mint fogyasztónak jár a kényeztetés, azt pedig majd ő dönti el, hogy mikor, hol, kitől és mennyit vásárol (és ha van rá lehetősége akkor azt is, hogy mennyiért!).

Ide tartozik az is, hogy egy szűkebb keretek között szervezett tanfolyamnál alkudoznak a kurzus árán (!), hogy kiszámolják, hogy én vajon mennyit kereshetek és ez hogyan arányul az ő fizetésükhöz (per óra). Az is ide tartozik, hogy az ingyen táncos rendezvényeken a fogyasztás abszolút minimális. Ide tartozik, hogy az önköltséges rendezvényeken (pl. szerdai/pénteki milonga) hiányolják a speciális környezetet (pl. arra nem gondol senki, hogy ha az Uránia Café helyszínéért fizetni kellene, akkor tízezer forintos belépő sem lenne elég) és inkább el sem jönnek. Ide tartozik, hogy a konstruktív jelleggel szervezett (amúgy nagyon olcsó) workshopokat a többség elhessegeti (ráadásul nem az anyagi lehetőségek miatt), mert ‘lesz még ilyen’ (és különben is minek olyan jól táncolni).

Persze akinek nem inge…de sajnos a tények azt mutatják, hogy ez az erős kisebbség.

A fentiekre persze a válasz egyszerű: a társadalmi munka ebben az esetben ártalmas. Hiszen pont a piac önszabályozó mechanizmusát iktatja ki. Talán túl sok milonga van. Lehet, hogy havonta egy is elég lenne – nincs rá talán igény. Talán túl sok tanár és kurzus – arra sincs igény. Talán túl olcsók a belépők, órák és a workshopok – a túlkínálat mellékhatása.

Ha valaki persze azt gondolja a saját ‘sikertelenségem’ élem ki itt, téved: minden szervezőnek és tanárnak ugyanaz a gondja. Legfeljebb megint csak én vagyok az aki zizegek. Ahogy szoktam…

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2005. május 27. péntek hüvelyk Közösség, Vélemény

 

Címkék: , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s