RSS

Tangó & Hatalom

26 Már
Tangó & Hatalom

A tangóval – egyáltalán a tánccal – a legtöbb ember úgy találkozik, hogy elmegy egy táncórára, előadásra, esetleg egy táncestre. Mit lát? Sok ember áhitattal táncol, vagy nézi, hogy mások táncolnak. A színpadon történet, az órán tanulás, a milongán egymásbaolvadó, egymásra koncentráló, vagy éppen játékos párok…

Kezdőnk hajlamos elfelejteni, hogy a mázos felszín alatt emberek vannak, és ez később ez nagyban meghatározza mit gondol a tangóról és tangózásról.Az emberek pedig azt csinálják, nos, amit az emberek szoktak otthon, a szabadidejükben, a munkahelyükön. Örülnek, szomorúak, irigyek, lelkesek, szeretnek, gyűlölnek és persze foglalkoznak azzal, hogy a másik ember mit és hogyan csinál. Mitöbb, sokkal inkább ezzel foglalkoznak. Persze véleményük is van, amit ahogyan megismernek más hasonló gondolkodású embereket meg is osztanak, vitáznak, meggyőznek, elhatárolódnak. Ha ezt valaki hivatásszerűen csinálja, úgy hívják politikus. Ha valaki ezt erőszakkal csinálja, akkor vagy katonaság (~katonai vezető – a közkatona nem dönt, rájuk egy demokratikus rendszerben is azért van szükség a rendőrökkel együtt, mert különben nincs többségi akarat), vagy terrorista. Az ember a tangó közben is ugyanaz az ember marad.

Rengeteget írtam már a tánc pszichológiájáról, emberi, tánctechnikai, néprajzi szempontból is. A hatalom és befolyás, a táncpolitika kérdése azonban mindig kényes téma. Hiszen pont arról szól, hogy emberek mást akarnak és különböző befolyásolási eszközökkel rá akarják venni a másikat, hogy ugyanazt gondolja (vagy legalább azt csinálja). Az eszközök mások csak. Itt persze sokan azonnal rávágják, hogy az ő esetükben ugyan nem… Tudományos kutatások tömkelege jutott ugyanarra a következtetésre, hogy a természetben a kommunikáció egyetlen közös és biológiailag (evolúció szemszögéből) értelmezhető funkciója a manipuláció. Innentől – ahogyan a vicc mondja – már tisztáztuk ki-kicsoda, már csak az áron vitatkozunk…

A tangós közösségben, közösségekben, legyen az Argentínában, az Egyesült Államokban, vagy éppen hazánkban – ahogyan minden más közösségben is – rengeteg feszültség van. Amikor ezek a felszínre törnek, gyorsan parázs vitává alakulnak, amelyet csak az egyéb személyes kapcsolatok tompítanak. Sajnos az internet kifejezetten egy személytelen és kommunikációs szemszögből hendikeppes fórum (hiányzik a non-verbális kommunikáció, a hanglejtés, a kommunikációs csatorna mintegy 93%-a), így mindenki gyorsabban hajlamos félreérteni, keményebben értelmezni, vagy keményebben fogalmazni. És persze a legtöbb vita nagyon gyorsan már nem is konkrétumokról kezd el szólni, hanem a arról, kinek a véleménye lesz a nyerő. A résztvevők pedig – ki gondolta volna – túlnyomórészt hímneműek…

A vitatkozókon kívüli tömegek általában megdöbbenve, undorodva, vagy a közösségben edződött fele éppen érdeklődéssel áll az ilyen nyilvános – a parlamenti fröcsögéseket jól idéző – kakasharcok előtt. Pedig ez természetes küzdelem a hierarchiában elfoglalt helyért. Biológiailag programozott, ha úgy tetszik. Lehet korlátozni, de a történelem tapasztalata szerint csak egyetlen formában: kell egy főkutya, akinek megvan a hatalma, hogy szétcsapjon a vitázók között. Ezért van az, hogy diktatúrákban igen olajozottan működik a rendfenntartás. A demokráciák alapvető, meghatározó, mitöbb definiáló eleme a vita. Azok akik úgy érzik a viták elfajulását korlátozni kell, de mellette liberális, demokratikus rendszert szeretnének, utópiában hisznek. Millió évnyi főemlősi programozást képtelenség 20-100-300 év demokráciával eltüntetni, pláne, hogy a demokrácia és az egyetértés egy téves fogalomkapcsolás. A táncos közösség csak egy a sok közül és mivel mindenhol hierarchiális rendszerek vesznek körül miből is gondolhatja bárki, hogy ez lesz A hippi kommün amiben feloldódhat? (persze ha legalizálják a füvet még talán ez is megtörténhet… 🙂 )

És hogy ne csak elméletről beszéljünk: a hatalmi viszályok szerkezete a tangóban elég sajátságos. Általában a közösség prominens személyiségei, szervezők, tanárok, ‘nagyöreg’ milongérók között és ezeknek a feltörekvő, friss változatai között generálódnak éles viták – nyilvánosan. Elvégre is nekik vannak konkrét céljaik azon kívül, hogy táncolnak, nekik van vesztenivalójuk (amit eddig csináltak), illetve ők küzdenek a hierarchiában hasonló pozíciókért. A szenioritás – ahogyan minden hatalmi kérdésben – fontos tényező. Aki már régen táncol, tanít, szervez, már beásta magát, annak kapcsolatai, esetleg hívei (horrible dictu: imádói és alattvalói) vannak, akikre – személyiségtől függően – építhet, akiket használhat, esetleg irányíthat. Egyszóval hatalmat gyakorolhat. Persze azok akik ezt kiszolgálják, önkéntesen teszik, meggyőződésből. Jó kérdés, milyen percepciókra építik a segítséget, egyetértést: arra amit valaki mondott nekik, amit elhitettek velük (sokszor a táncos, aki nem szervez, tanít etc. csak ‘gyalogok’ ebben a sakkjátszmában, így a hatalomgyűjtőnek nincs oka nem a szebbik oldalát mutatni, nem ismerik a múltat, nem látják, hogy a kedvesség esetleg csak nekik szól), vagy éppen átlátják, hogy mi történik és helyzettől függően hoznak pro- és kontra döntéseket.


(köszönöm a linket Heltai Palinak, nagyon találó…a szöveg valós történet alapján íródott.)

A viták nagyon gyorsan változnak át a konkrétból az általánosba: kinek is van joga és miért megmondani a tutit. Sokféle stílus van ahogyan ez történhet: az agresszív, aki leugatja azt aki ellentmond; a passzív-agresszív, aki falsul próbál a hallgató tömegek bizalmába férkőzni azzal, hogy szépeket mond és ‘jó példát mutat’ (inkább: jó példát ad elő – mint a színházban), kiemelve ezzel, hogy mindenki más mennyire negatív (miközben amíg nem látják, saját maga is hozzájárul a rossz légkörhöz); van a racionalizáló, aki megmagyarázza, miért kellene, hogy mások így, vagy úgy gondolják; és van a racionális megfigyelő, aki képességeihez mérten tükröt tart mindenkinek és reméli, hogy mindenki felismeri mennyire nevetséges az egész hatalmi viszály – főleg mert minden ilyen ellenségeskedés csak politika, tényleges erővel, felhatalmazással nem rendelkezik senki… A nyilvánosság pedig fontos, mert nézők nélkül nincs értelme ezeknek a vitáknak. Ha tényleg egyvalakivel akarok valami konkrétat megvitatni, akkor vele és csak vele teszem. A közönség akkor kell, ha harcolni akarok valakivel (a nyilvános pozícióért a hierarchiában – kiegészítés by Boldi)…

A legnagyobb probléma, hogy minden vitát közösség elleni izgatásként fog fel egy bizonyos számú ember, akik persze hangot is adnak felháborodásuknak, ezzel is tovább erősítve a vita egyenlő szörnyűség képzetet. A vita kontra nemvita, negatív tudás vs. pozitív tudatlanság megoldhatatlan probléma. De a létező rendszerek legjobbika (demokrácia) azt a rendszert adoptálta, ahol a vita az alapja a haladásnak. Pár dolog azonban veszélyesen hiányzik ebből (ahogyan a magyar demokráciából is): hogy a ‘gyalog’-nak tekintett tangós a megfelelő időben és módon kifejezze a véleményét, méghozzá lehetőleg tömegesen (nem kitérve olyan indokokkal, hogy minden vita fárasztó, munka után még ez is, táncolj ne háborúzz…stb.), valamint a független tájékoztatás, vagy tájékozódás a közösségen belül – nyilván nincs független végrehajtó hatalom sem: mindenki a saját területén rendőr, de talán az nem is megoldás.

Itt tennék egy kitérőt: a [UPDATE: időközben elavulás miatt megszűnt] levelezőlista és a milonga.hu sokáig egységes fórumot adott a tangósoknak. A Facebook előretörésével ezek szerepe csökkent, de nem szűnt meg. A viták már a Facebookon folynak, de az információ attól még egységesen eljut az olvasókhoz. Vicces módon sokan azt gondolják, hogy lista és a milonga.hu valamilyen ‘állami’ közcélú szolgáltatás, pedig mindkettő magánkezdeményezés, csak olyan formában alakítottam és irányítottam (legalábbis törekedtem rá), hogy kiegyensúlyozott legyen – közhasznú, ha úgy tetszik, nem részrehajló. Ennek a törekvésnek lehet az eredménye, hogy sokan azt gondolják, ez valami eleve adott szolgáltatás, amit (ki tudja hogyan) de a köz érdekében tartanak fenn. Ezért elég sokan használták fel ezeket az eszközöket és az egységet arra, hogy eljuthassanak oda ahol ma vannak. Ez valahol jó érzés, hiszen ez volt a cél. Az utóbbi pár évben a szerkesztést megpróbáltam kiszervezni, hiszen 20+ szervező-tanár napi dolgait kezelni egy teljes munkakör lenne.

Addig is a viták tompítására mindenképpen azt ajánlom, hogy az első lépcsőben személyesen vitázz, vagy legalább telefonon. Az internet gyenge kommunikációs eszköz… Aki pedig nem vitás alkat és ezért szeretné, ha a viták civilizált mederben folynának: tájékozódj, tájékozódj és utána tedd hozzá a saját 2 filléredet, így a vitázók kapnak visszajelzést a ‘közönségüktől’… 😀

Reklámok
 
3 hozzászólás

Szerző: be 2011. március 26. szombat hüvelyk Bestof, Közösség, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,

3 responses to “Tangó & Hatalom

  1. gyb

    2011. március 26. szombat at 18:11

    “a passzív-agresszív, aki próbál azzal a hallgató tömegek bizalmába férkőzni, hogy szépeket mond és ‘jó példát mutatva’ (inkább: jó példát előadva) megmutatni, hogy mindenki más mennyire negatív,”

    Szepeket mondani es jo peldat mutatni/eloadni nagyon is helyenvalo. Szerintem kevesen vannak, akik kimondottan azert beszelnek szepen es azert probalnak jo peldat mutatni, hogy ezzel a nem-szepen beszelo masikat negativan tuntessek fel, a tobbseg aki szepen beszel es probal ezzel jo peldat mutatni azert teszi, mert ezt helyenvalonak latja mindenfele manipulativ hatso szandek nelkul (vagy szimplan azert, mert volt gyerekszobaja). Ez a manipulaciomentes szepeket mondo vitastilus kimaradt a felsorolasodbol. Egyebkent meg ha lenne ilyen mogottes szandek a moderalt vitastilus mogott az sem tenne ezt a vitastilust a passziv-agressziv viselkedes peldajava (az ugyanis tok mas, a kriteriumokat lehet ellenorizni a DSM4-ben pl), ez egy hamis aszociacio egy pszichiatriai kategoriaval retorikailag kihasznalva azt, hogy ez utobbihoz negativ elokepzetek tarsulnak. Ejnye.

    Ami meg a tangos vitak gyakorlati/pszichologiai oldalat illeti: mindenki mast szeret a tangoban, de van egy csomo olyan tangos, aki alapvetoen szorakozni es magat jol erezni jar le es akinek fontos a kapcsolat kiepitese a tanc kozben a masikkal. Hivatkozod, hogy a szemtol-szembeni kommunikacio jelentos resze nem-verbalis; az is igaz, hogy a tango-elmeny jelentos resze pedig nem a lepesekbol ered, hanem az egesz folyamat pszichologiajabol. Ehhez viszont nem csak a felkerestol az elbucsuzasig terjedo idoszak jarul hozza, hanem az osszes tobbi is, igy peldaul a kozosseg szine elott nyilvanosan lefolytatott vitak es azok stilusa is. Ha az derul ki szamomra a vitabol, hogy a partnereim egyike egy idegesito alak, annak kihatasa lesz arra is, hogy milyen esellyel tudok vele a jovoben erzelmileg mukodokepes kapcsolatot kialakitani a tancparketten. Ezert a vitak sokszor nem hogy jobb tangossa tennenek (ahogy ez az egesz informacio-atadasi kep ami a bejegyzesed egyik motivaciojanak tunik sugallja) hanem rosszabb tangossa tesznek, mar amennyiben azt, hogy ki a jo tangos aszerint is merjuk, hogy milyen sikeresen kepes szorakoztatni a partneret. Nyilvan van egyensuly, de a vitastilus, a nyilvanos megvitatasra erdemes temak, es a megvalaszolasra erdemes emailek helyes megvalasztasa ezen egyensuly megtalalasaban kulcsfontossagu.

     
    • Ecsedy Áron

      2011. március 26. szombat at 19:23

      Hmm. A második felével egyetértek. Az első felével csak elméletben. A szépmondás nem definíciója a passzív-agresszív hozzáállásnak, de gyanítom kevés hands-on tapasztalatod van abban ami a másik oldal, és amit te valószínűtlennek tartasz. Amikor jól ismert érdekérvényesítő rózsaszín felhőket rajzol az égre az nyilván provokatív, de ennek vannak különböző formái és ha te nem látod, csak azért lehet mert nem ismered. Mint említettem: az internet kommunikáció szemszögéből elég szegényes. Itthonról, szemtől szemben más a helyzet.

       
  2. Natalie Kovac

    2011. március 28. hétfő at 18:51

    Ez egy érdekes téma.(Egyébként nem szeretek hozzászólni bármihez is itt.) Nagy vonalakban:az interneten valóban hajlamosak az emberek keményebben fogalmazni és sértőbbnek értelmezni az olvasottakat.Igen,hiányzik a személyes vitánál meglévő esély az álláspont azonnali korrigálására,esetleg akár elnézést kérésre a másik esetleges válasza,reakciói alapján.
    Megdöbbentő -illetve nem is annyira-,hogy egyesek,akik az internetes fórumokon egymás iránti ellenszenvüknek,abszolut negativ véleményüknek adnak hangot -még finoman fogalmazva,mert konkrét sértegetéseket is lehetett már olvasni-személyes találkozásnál,miért nem vállalják fel teljesmértékben! ezt.Hanem ehelyett jópofáskodással ütik el a dolog élét,sőt dicséretek is elhangzanak.Vagy írásban ugyanez.Pedig valójában erre semmi szükség nem lenne,hiszen egyik sem függ a másiktól semmilyen szempontból. (ilyen jellemtelenségre,képmutatásra vagy enyhébben fogalmazva talán csak “gyávaságra” kizárólag akkor lenne ok,ha a napi betevő falatja múlna ezen az illetőknek.Erről pedig messze nincs szó.) Egy táncos közösség pedig folyamatosan változik,nem is akar mindenki a tagja lenne csak azért,mert az adott táncot táncolja.S,egy “közösségen” belül is csak addig a határig lehet megismerni az embereket ameddig,azt az illető igényli-engedi. Úgy el lehet akár órákon át beszélgetni valakivel és nem feltétlenül tartalmatlanul,hogy semmi személyeset,konkrétumot nem tudnak meg a felek egymásról.(egyszer,azt mondta nekem vki,hogy én bármilyen embertipussal el tudok így beszélgetni és még úgy is érzik az illetők,hogy milyen jót beszélgettünk,milyen kedves vagyok,de valójában nem érdekelnek.Igaza volt.-de nem is ellenszenvesek!) A táncosközösségen belüli-de igazából bármilyen közösségen belüli- hatalmi harcok,képmutatások,háta mögött mást mond,szembe kedves valóban taszítóak lehetnek,vagy szórakoztatóak különös tekintettel arra,hogy valós tétjük nincs.Csak a vélt hatalom,s igen a h.-ban elfoglalt hely,aminek ugyancsak milyen konkrét jelentősége van az egész élet szempontjából és az élet valódi problémáival összehasonlítva.Mint egy szindarab,amit az élet írt-ír középpontban az emberi jellemmel. (Ez csak egy választ nem váró -hiszen nincs benne kérdés,se ellentmondás semmi fenn leírtakkal-eszmefuttatás “akar” lenni)

     

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s