Tangó stílus elnevezésből egy rakatot tudunk mondani. Milonguero, salón, escenario, canyengue, orillero, nuevo, hogy csak az ismertebbeket mondjam. Ami az érdekes bennük, hogy ezeket csak mutatóban látni és azokat sem annyira milongákon, mint fellépésen vagy oktatás közben.
Népnemzeti szokásunk a másik zsebében kutakodás. Előszeretettel hisszük a másikról, hogy a mi kettő forintunkból vesz Ferrarit és legfőképpen a mi kettő forintunkért (mert az nekünk sok) minimum bármikor mehetünk azzal Ferrarival… Akkor nézzük is meg mi kerül azon a fotelen annyiba.
Ez egy flashback: az eset 2007-es BsAs-i utazásom alkalmával esett meg. Anno nem írtam le. Pedig esküdni mertem volna, hogy leblogoltam valamikor, de úgy látszik csak mindenkinek elmeséltem a sztorit és ez maradt meg bennem. Sándor Anikó karácsonyi bejegyzése villantotta fel az emléket.
La Viruta, 2007. március 24-e, szombat éjjel. Másnap reggel korán megyek Tigrébe (Parana-torkolat) kirándulni. Még nem sejtem, hogy nem csak tangó, hanem szappanopera-est is lesz…
Az egyik nyári milongán, a Műcsarnokban közel 80-an voltunk. Akkor kezdtem el mondogatni, hogy a tangós közösség lassan eléri azt a létszámot, hogy meg kelljen tanulni rendesen közlekedni a milongákon. Arról a milongáról többen úgy távoztak, hogy ők nem hajlandóak ilyen tömegben táncolni. Én úgy gondolom, hogy csak le kell szokni arról, hogy a parkett egy-két páré (és még azok is ütköznek).
Sok minden miatt döntöttem úgy, hogy egy pár korábban ‘közvetlenül’ menedzselt dolgot átadok másoknak, illetve a háttérbe vonulok. Nagyrészt, mert van aki csinálja, másrészt pedig, mert egy kicsit el is fáradtam.
Na most aztán irdatlanul melléfogott az, aki nem jött el milongázni csütörtök este a Várba… Életük legjobb milongáját hagyták ki…
Este 9-kor kellemesen langyos nyáresti időben kezdtük a milongát – közel kétszer annyi bámészkodóval, mint táncossal (a lányok szégyeljék magukat: 8 pasi volt jelen és csak 4 leány!) -, ami röpke egy óra múlva átment először észrevétlen cseperkélésbe, majd nyári esőbe, záporba.
Na és itt az érdekesség. Minden elképzelhető tangós művészfilmet vert érzésben és látványban is amikor az ember a kivilágított város sziluettje előtt, a Várat megvilágító higanygőzlámpa háttérfényében, néha a látképen átcikázó villámokkal, zuhogó meleg esőben a partnerével összetapadva tangózik.
Igen rövid működés után, végelgyengülésben kimúlt a keddi tangós est a P’Art Caféban. Természetesen megint ugyanaz volt az ok, mint mindenkor: a pénz. Nem volt elég fogyasztás, a szervezők elzárkóztak a fizetőssé tételtől (ami a hely adottságait tekintve nem csoda), a tulaj pedig természetesen nem vállalta, hogy egy egész estéjét lefoglalják a táncosok.
Szinte már-már normálisnak számít, hogy nekrológot írok a milongákról. Kis hazánk tangóipara és a kávézók nagyrésze nem kompatibilisek egymással. Persze ennek jól megfogható közgazdaságtani oka van…
A Pesti Est Café nem élte túl az itt működő milonga tavalyi megszüntetését. Az index.hu cikkéből kiderült, hogy a helyet átalakítják, három szintes lesz, új névvel és imázzsal (kicsit ‘poros’ 🙂 de azért stílusos).
Tekintve, hogy a milongák kidobása rossz ómen (eddig a legtöbb hely – de legalábbis a tettes üzemeltető – ahonnan kidobták a milongáinkat tönkrement), így már látom a Buena Vista szomorú sorsát is…
2005 tangós szemmel érdekes év volt.
Minden korábbinál több vendégtanár járt nálunk, a nyáron rekordmennyiségű milongánk volt, majd ősztől rekordmennyiségű milonga-látogató is. Volt két sikeres tangófesztivál, egy újabb tangós darab, a fesztiváloknak volt akkora publicitásuk, hogy a szilveszter éjjel engem hazaszállító taxis benyomása az volt, hogy “[a tangó] most egyre jobban felkapott műfaj, nem?”. Persze ez így, ebben a formában talán (még) nem igaz, de az tény, hogy még nem láttam hazánkban tangóval fémjelzett előadást amely ne lett volna teltházas.
A milongákon – megfigyelésem és egy rövid, nem-reprezentatív online felmérés szerint – a rendszeresen járók teszik ki a túlnyomó többséget. Láthatóan kialakult a törzsközönség, akik szorgalmasan lejárnak táncolni – kezdők, haladók egyaránt.
Az eddigi heti három milonga – végre – minden alkalommal határozottan megtelik és már nem nagyon fordul elő, hogy egy-egy esemény alkalmával csak néhány pár lézeng. Kérdés azonban, hogy egy negyediket hogyan vesz a tangózó nép.
Stefanics Peti és Békési Kálmán milonguerók kezdeményezéseként nyílik új milonga a Buena Vista-vonalat helyettesítendő az Oktogon Aradi utcai termében. Minden második héten tartják meg szombatonként, jól megközelíthető helyen a korábbi helyszíntől alig egy sarokra.
A szombati milongákat már nagyon hiányolták a tangósok – főleg a külföldiek, így egyértelműen hiányt pótol. A kieső trendi-kávézós milongákat sajnos nem helyettesíti, de a pénteki Milonga Opera töretlen sikerét véve alapul a ‘báltermes-táncstúdiós’ megoldás legalább annyira népszerű. A szombati időpont talán csak a hétvége milongákkal való zsúfoltsága miatt nem túl szerencsés, de talán a kéthetenkénti szervezés ellensúlyozza azt.
Tegnapi nap az esti milongán Thierry Lecocq – a 2004-es Budapesti Kelet-Nyugat tangófesztiválon is oktató tangómester – jelent meg egy hazai tangós oldalán.
Elsőre azt hittem – ahogyan mások is -, hogy összetévesztek csak valakit vele, de gyorsan kiderült, hogy nem. ‘Civilben’, magánúton érkezett Budapestre.
A meglepetés abból adódik, hogy (még?) nem szoktuk meg külföldi tangótanároktól, hogy csak úgy felbukkanjanak egy hazai milongán. Általában céltudatosan – workshopok alkalmával – érkezgetnek csak kishazánkba.
2001 óta foglalkozom valamilyen formában a tangós közélettel. Ekkor alapítottam a tangós levelező listát azzal a céllal, hogy kicsit átláthatóbbá tegyem a tangós életet: mikor vannak bulik, tanfolyamok, események…ezt egészítette ki tavaly ősszel a milonga.hu.
Ezalatt az idő alatt sok szervezési próbálkozást láttam. Új milongák elindítása, workshop-szervezés, fesztivál-szervezés, tábor-szervezés, practica, táncszínház…
Olyan azonban ritkán volt, hogy a szervező igazán elégedett lett (lehetett) volna. Ugyanis nehezen mozgatható, mozdítható a tangós társadalom. Read the rest of this entry »
