Az előző részben már megállapítottuk, hogy ki kicsoda, most már csak áron vitatkozunk – mondaná a vicc. Miért is számítasz arra, hogy majd pont abban pár órában, amikor épp szükséged lenne rá, majd jól kibújik belőled az érzelmi ösztönlény, a nőstény- vagy férfiállat? Read the rest of this entry »
A tangóban, ahol választani lehet a partnert/partnereket befuccsol a modern civilizáció. Demokratikus esélyegyenlőség nem létezhet ahol az egyén saját (szó szerint) kénye-kedve szerint dönthet: ott valami egészen nehezen megfogható kezd el működni.
Az alábbi kis videó egy elég szarkasztikus beavatás a tangó párválasztás rejtelmeibe. Nem véletlen az sem, hogy két női főszereplője van. Választani a lányok választanak itt is…ha van elég bátorságuk hozzá. De ne szaladjunk előre.
Mint tangótanár, szervező és (korábbi) tánciskola tulajdonos sokat beszélgettem erről a témáról is a tanulókkal. Rengeteg dolog felmerült megoldásként, ezekből párat mi is kipróbáltunk, másokat mások, máshol, de egyelőre egyik se vált be. A probléma az Ön készülékében van…
Az egyik nyári milongán, a Műcsarnokban közel 80-an voltunk. Akkor kezdtem el mondogatni, hogy a tangós közösség lassan eléri azt a létszámot, hogy meg kelljen tanulni rendesen közlekedni a milongákon. Arról a milongáról többen úgy távoztak, hogy ők nem hajlandóak ilyen tömegben táncolni. Én úgy gondolom, hogy csak le kell szokni arról, hogy a parkett egy-két páré (és még azok is ütköznek).
(Latin Spiritusz folytatása – sajnos az eredeti elveszett, úgyhogy ez egy reboot)
Sok nuevós táncos sokszor úgy táncolt milongán, mint ha hirtelen az összes addig tanult flancos ganchót, piernazót, colgadát elfelejtette volna. Három tangó alatt egy kör cirka 120nm-en… Mitöbb – ha egy népszerűbb milongát veszek alapul -, akkor egy ekkora parketten cirka 150 ember táncol. Egyszerre. Az ütközés pedig nem jellemző.
Nehéz megfogalmazni, mi is a különbség amiben más a tangónk itt Európában… Read the rest of this entry »
Áron Tangó Blogja 