Tangó stílus elnevezésből egy rakatot tudunk mondani. Milonguero, salón, escenario, canyengue, orillero, nuevo, hogy csak az ismertebbeket mondjam. Ami az érdekes bennük, hogy ezeket csak mutatóban látni és azokat sem annyira milongákon, mint fellépésen vagy oktatás közben.
Bestof kategória bejegyzései
Mi kell a…férfinak?
Mitől lesz egy tangótáncosnő a milonguero-vágy tárgya? Egyáltalán a tangó akkor most szenvedélyes és erotikus, vagy csak könnyített páros balettóra? Mennyire betegesen ragaszkodunk ahhoz a retorikához, hogy a tánc csak tánc, miközben szinte senki sem azért táncol tangót mert az egy tánc, hanem azért mert férfi táncol nővel. Könnyű letesztelni: kényszerítsünk egy kezdő csoportot arra, hogy a fiúk is egymással és a lányok is egymással táncoljanak…
Érints meg!
Túl sok sztereotípia ragad a tangóhoz. Ami alapvetően vicces, hogy aki nem táncolja, mást gondol róla, mint aki táncolja. Aki táncolja az is nagyon sok mindent láthat benne, függően attól milyen szinten mélyedt bele, milyen tanárai voltak, mennyire ismeri a testét-lelkét és milyen partnerekkel szokott táncolni. Annyit elöljáróban biztosan elmondhatok, hogy a ‘szenvedély’ és az ‘érzékiség’ szavakat csak laikus néző, és persze a jó marketingérzékkel megáldott hivatásos, ejti ki a száján tangóval kapcsolatosan, pedig mégis…
Bensőséges Bandoneon
A tangó karakterét adó harmonikafélét – a 19. század Fender Stratocasterét – ma már kevesen ismerik a világon és, aki tangót táncol vagy játszik sem tudja pontosan hogy miként is néz ki belülről, vagy hogyan működik. Na most jól elmondom… 😀
Argentin néptánc nem egyenlő tangó
Mint égen a tangó világbajnokság…
Nemzetközi argentin tangó verseny rendezőből sokáig csak egy volt. Az IDO (International Dance Organization) elnevezésű, olasz illetőségű – eredetileg az IDSF/WDDSC (‘a’ versenytánc) hatáskörén kívül eső műfajok versenyeire létrehozott – szervezeten kívül más nem rendezett tangóversenyeket, ők sem túl nagy sikerrel. Egyes években az érdeklődés hiánya miatt nem is rendeztek VB-t. Bár az IDO ‘örökös elnöke’ (komolyan van ilyen titulusuk) által, a kérdésemre írt levél tanulsága szerint a kezdetektől (1981) volt argentin tangó, de a weboldalukon (amikor még nem volt konkurencia) pár éve még taxatíve szerepelt, hogy 1990-ben vették fel az argentin tangót a versenyszámok közé…
Read the rest of this entry »
Tangó-darwinizmus #2: kutyából nem lesz asado
Az előző részben már megállapítottuk, hogy ki kicsoda, most már csak áron vitatkozunk – mondaná a vicc. Miért is számítasz arra, hogy majd pont abban pár órában, amikor épp szükséged lenne rá, majd jól kibújik belőled az érzelmi ösztönlény, a nőstény- vagy férfiállat? Read the rest of this entry »
Tangó-darwinizmus, avagy ki-kér-fel-kit… (#1)
A tangóban, ahol választani lehet a partnert/partnereket befuccsol a modern civilizáció. Demokratikus esélyegyenlőség nem létezhet ahol az egyén saját (szó szerint) kénye-kedve szerint dönthet: ott valami egészen nehezen megfogható kezd el működni.
Az alábbi kis videó egy elég szarkasztikus beavatás a tangó párválasztás rejtelmeibe. Nem véletlen az sem, hogy két női főszereplője van. Választani a lányok választanak itt is…ha van elég bátorságuk hozzá. De ne szaladjunk előre.
Mint tangótanár, szervező és (korábbi) tánciskola tulajdonos sokat beszélgettem erről a témáról is a tanulókkal. Rengeteg dolog felmerült megoldásként, ezekből párat mi is kipróbáltunk, másokat mások, máshol, de egyelőre egyik se vált be. A probléma az Ön készülékében van…
Sebastian Arce – Mariana Montes interjú [VIDEÓ] (Nuevo#4)
Pár hónapja fordítottam le nyelvgyakorlás-képpen, Facebookon már láthattad két részben, most itt van egy darabban…
Sebastian és Mariana ikonikus alakjai a 21. század tangóéletének, szerencsére most már Budapesten is évente megfordulnak. Az interjú második harmadában egy sor olyan témát érintenek, mint pl. az ominózus nuevo/nem-nuevo, mi is fontos a táncban, életkor és tangó, illetve a végén a zenéről, zeneiségről is ejtenek pár szót.
Fanatikusoknak kötelező, kezdőbbeknek jó alap. 🙂
Az interjút az orosz illetőségű Russia Today (RT) készítette és jelentette meg. Több más nyelvű feliratos változata is született ennek az interjúnak, az angol nyelvűt Stefanics Peti készítette (aki Lengyelországban oktat és szervez): ez két részben, itt és itt érhető el.
Tangó & Hatalom
A tangóval – egyáltalán a tánccal – a legtöbb ember úgy találkozik, hogy elmegy egy táncórára, előadásra, esetleg egy táncestre. Mit lát? Sok ember áhitattal táncol, vagy nézi, hogy mások táncolnak. A színpadon történet, az órán tanulás, a milongán egymásbaolvadó, egymásra koncentráló, vagy éppen játékos párok…
Kezdőnk hajlamos elfelejteni, hogy a mázos felszín alatt emberek vannak, és ez később ez nagyban meghatározza mit gondol a tangóról és tangózásról. Read the rest of this entry »
Aki újra feltalálta a tangót: interjú Gustavo Naveirával (Nuevo#3)
Sokan akik Buenos Airesbe látogatnak, olyan kurzusokat keresnek, amelyekre tapasztalt táncosok járnak. Van egy hely, ahol garantáltan meg lehet találni a legexkluzívabb társaságot a városban. Naveira óráin a résztvevők zöme a ‘crème de la crème’: Buenos Aires-i oktatók, a helyi haladó órákat tartó tanárok és/vagy előadóművészek, akik egy-egy konkrét képességet szeretnének továbbfejleszteni, polírozni. Gustavo Naveira és Giselle workshopokat és szemináriumokat tartanak a ‘La Manufactura Papelera’-ban, vagyis a papírgyárban, egy tangó karakterű helyen San Telmo közepén. A hely atmoszférája barátságos, de fegyelmezett. Az emberek találkoznak és lazítanak egy keveset az intenzív, két és fél órás kurzus előtt a földszinti bárban. Legjobb partnerrel érkezni, de haladó táncosok olykor egyedül jönnek és keresnek partnert a saját szintjükön. Gustavo és Giselle egyik szombat esti órájuk után adtak interjút Lydia Essarynak.